A magyar tanyavilág egyedülálló kulturális örökség, amely évszázadokon át az Alföld meghatározó életformája volt. A második világháború előtt közel 2 millió ember élt tanyán, önellátó gazdaságokban, ahol saját maguk termelték meg élelmüket. Az Alföld ekkor az ország éléskamrájaként működött.
Habár a háború utáni rendszer a tanyákat az elmaradottság szimbólumának tekintette és felszámolásukat szorgalmazta, a tanyasi élet ereje túlélte ezt az időszakot. Ma is több mint 250.000 ember él tanyán, és ez az életforma továbbra is hozzájárul a magyar folklór, a hagyományos gazdálkodás és az ökológiai fenntarthatóság megőrzéséhez.
A tanyasi gazdálkodás alternatívát nyújthat a monokultúrás műveléssel szemben, segítve a biodiverzitás fenntartását és az ökológiai gazdálkodás elterjedését, amely nemcsak nemzetgazdasági, hanem globális érdek is.