Abhay
Narayan Baján született 1954-ben. Iskoláit Svédországban végezte,
ahová még gyermekként került emigrációba. Vonzalma a keleti életfelfogáshoz
hamar megnyilvánult. Az egyetemen indológiát és szanszkrtot tanult,
a hindu filozófia és vallás kiemelkedően gazdag ismeretét azonban
indiai mestereitől, A.Cs. Bhaktivédánta Szvámítól és B.R. Srídhar
Szvámítól sajátította el.
Életét ő is ezen ismeretek továbbítására szentelte. Családot nem alapított,
mások segítése és tanítása jelentette az életet a számára. Már kezdettől azon
dolgozott, hogy a hinduizmus filozófiáját, a vaisnavizmus eszméjét közel vigye
a magyarsághoz. A pécsi tudományegyetemen hindu filozófiát és szanszkrtot tanított.
Számos könyvet fordított magyarra, és barátságával sokak életére gyakorolt
mély hatást.
Gurudévánk, B.A. Narayan Maharádzs és oktató lelki tanítómesterünk, B.A. Paramadvaiti
Maharádzs hittestvérek és barátok voltak. Évekig együtt tevékenykedtek Svédországban,
nem sokkal a vaisnava misszió ottani elindulása után. Amikor mesterük, Sríla
Prabhupáda megtudta, hogy Narayan Maharádzs magyar, arra kérte, hogy prédikáljon
a vasfüggöny mögött. Nagy kockázatot jelentett ez akkor, a kommunista rezsim
idején. A vallás gyakorlása, és azon belül is egy újnak tűnő keleti idealista
gondolkodás terjesztése főbenjáró bűnnek számított, és akár közvetlen életveszéllyel
is járt. Narayan Maharádzs azonban vállalta ezt a veszélyt, és méltán példaképe
emiatt mind a mai napig a vaisnavák nagy családjának.
Már
az első pillanatoktól fogva készült a küldetésre. Elkezdte fordítani
az angol nyelvű könyveket magyarra, és terveket szőtt a prédikálásról.
Eleinte nem kapott útlevelet, emiatt nem jöhetett Magyarországra.
Barátját, Paramadvaiti Maharádzsot küldte maga helyett. Az első
programok nagyon bíztatóak voltak, nagyon nagy volt az érdeklődés.
Az összejöveteleket nem lehetett nyíltan szervezni, mégis sok ember
hallott róluk, szájról-szájra terjedt a hírük.
Később
Narayan Maharádzs, mint svéd állampolgár utazhatott már Magyarországra,
így kezdte el valóra váltani mestere kérését. Hittestvérét, Paramadvaiti
Maharádzsot mestere, Sríla Prabhupáda eközben Dél-Amerikába küldte,
ahol nagy érdeklődés mutatkozott a bhakti-jóga ősi tanítása iránt.
Küldetése sikeres volt, sok lelki központ jött létre az irányítása alatt.
Sríla
Prabhupáda eltávozása után mindketten Srídhar Maharádzshoz, mesterük
lelki testvéréhez és barátjához fordultak segítségért, útmutatásért.

A magyarországi missziót a kommunista idők alatt Bécsből irányította, majd
a rendszerváltozáskor 1989-ben hazaköltözött Magyarországra.
Eltávozásáig, 1993-ig az ő lelki és szellemi irányítása alatt működött a közösség.
Gurudévánk történelmi szerepet vállalt, hiszen egy új világnézetet kellett
meghonosítania a világnak egy olyan felén, ahol nem jó szemmel nézték az idealista
irányzatokat. A sok megpróbáltatás ellenére az eredmények magukért beszélnek.
Országszerte számos városban nyíltak lelki központok, ahol az érdeklődőknek
lehetőségük van megismerni és gyakorolni a vaisnava filozófiát és életszemléletet.
A bhakták számtalan előadást tartottak szerte az országban művelődési házakban,
klubokban, önálló esteken és más különböző rendezvényeken.
Gurudév
lefordította magyarra és megjelentette a Bhagavad-gítát, valamint
kiadta Sríla Prabhupáda, Sríla Sridhar Maharádzs, Sríla Rúpa Gószvámí
könyveit. Útjára indított egy kéthavonta megjelenő vaisnava filozófiai
folyóiratot, amelynek a Gangesz nevet adta.
1985-ben, még Bécsben fogalmazódott meg benne egy olyan magyar nyelvű kulturális
folyóirat kiadásának terve, amelynek célja a védikus életszemlélet bemutatása.
Olyan írásokat akart közölni, amelyek, - származzanak bármely kulturális és
földrajzi közegből - haladó szellemiségűek, és segítenek véghezvinni az olvasóban
egy belső forradalmat. Lelki életszemléletet, erőszak-nélküliséget, erkölcsöt,
természetközeli életet, tiszta és egészséges környezetet szeretett volna teremteni
mindenki számára. Ez volt az üzenet. A folyóiratnak a Kagylókürt nevet adta.
A név szimbolikus: a lélek győzelmét hirdeti az anyag felett. Ez jellemezte
Gurudévet. Az egész világot és az életet is egy magasabb lelki nézőpontból
szemlélte. A Kagylókürt a magyar nyelvterületen ismert folyóirattá nőtte ki
magát.
1989 óta rendszeresen jelenik meg itthon a Kagylókürt, s egy csendes szellemi-lelki
mozgalmat indított el. Lelki hatását e mozgalomnak ma még nem tudjuk felbecsülni,
de mindannyian érezzük, forradalmi dolog részesei lehetünk általa. Az ő nemes,
tiszta koncepciója tette vonzóvá a lapot, és az a színvonalas tartalmi és formai
megjelenés, amelyet mindig megkövetelt.
Arra inspirált mindenkit, hogy a harmóniát keresse, és hatoljon mélyebbre a
lelki életben, ne álljon meg a felszínen láthatónál. Mindig
azt hangsúlyozta, hogy a problémák gyökerét kell megkeresni, és arra kell megoldást
találni,
ez pedig nem más, mint tetteinknek és világszemléletünknek a megváltoztatása.
Az
önzés helyett odaadás, a kihasználás helyett szolgálatkészség egész környezetünk,
és végső soron Isten iránt. Nem a külsőségekre helyezte a hangsúlyt, hanem
arra, hogy milyen eszmény húzódik meg tetteink mögött.
1993-ban
egy tragikus autóbalesetben hagyta el ezt a világot, hogy utat
mutasson mindannyiunk számára a valóságnak egy olyan síkján,
ahová eredetileg mindannyian tartozunk…
---------------------------------- Fotók
| Audiók | Videók
------------------------------
|