India a világ egyik legősibb kultúráját hordozza.
Számtalan kinccsel gazdagította a világ kulturális örökségét, a képzőművészet, az irodalom, az építészet, a tudományok, a vallás és a filozófia terén. India vallási palettája rendkívül színes.
A vaisnavizmus személyes egyistenhit. Vaisnavának nevezik a Visnu hívőket, Ráma, illetve Krisna híveit.

A vaisnava tanítás szerint az ember csakis úgy lehet boldog, ha feléleszti elveszett szeretetteljes kapcsolatát Istennel.Ez a lelki folyamat a szeretet jógája (bhakti-jóga), amelyet gyakorolva fokozatosan tiszta szívű, önzetlen, nemes jellemű ember válhat belőlünk. Részletesen olvashatunk erről a vaisnavák szent könyvében a Bhagavad Gítában. A folyamat végén az ember szívében kibontakozik az Isten iránt érzett tiszta szeretet, s ez az emberi élet tökéletessége.
Vaisnava templomokat és szent helyeket egész India-szerte találunk. Mivel a vaisnavizmus a hinduizmus egyik legerősebb ága, követőinek száma sok -sok millióra tehető.

A hinduizmus nyugaton

India angol gyarmatosítása idején láttak először napvilágot Európában a hindu filozófia és kultúra gyöngyszemei, amelyek aztán nagy hatással voltak többek között néhány német filozófusra, az amerikai transzcendentalistákra, és Tolsztojra is. Rajtuk keresztül aztán ezek a gondolatok termékenyítően hatottak az európai kultúrára, és már a múlt században eljutottak hazánkba is.

A vaisnavizmus nyugaton

1966-ban egy idős indiai vaisnava szerzetes, Bhaktivédanta Szvámi Amerikába érkezik. Mestere azt a hagyatékot hagyta rá, hogy ismertesse a nyugati világban a vaisnava eszméket. Bhaktivédanta Szvámi nagy műveltségű, jó humorú, karizmatikus ember volt, aki 1977-ben bekövetkezett haláláig mindössze 11 év alatt hatalmas életművet hagyott hátra. Lefordította angolra a védikus irodalom jelentős részét, számtalan előadást tartott. Sok ezren szegődtek tanítványául, és hoztak létre templomokat, farmokat, közösségeket a Föld szinte minden országában. A vaisnavizmus gyökeret eresztett a nyugati társadalmakban.

A vaisnavizmus Magyarországon

Mesterünk 1972-ben, Stockholmban találkozott Bhaktivédanta Szvámi tanítványaival. Ez a találkozás olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy 1973-ban Párízsban ő maga is tanítványává szegődött.
Azt a feladatot kapta mesterétől, hogy prédikáljon a vasfüggöny mögötti szocialista országokban. Ez nagyon nehéz és kockázatos feladat volt akkoriban, hiszen a szamizdat irodalom, és az idealista eszmék terjesztése komoly veszélyekkel járt. Kalandos útjainak híre messze földön híressé tette. Szívügye azonban mindig is szülőhazája, Magyarország volt. 1976-tól kezdődően rendszeresen látogatott haza.

Az első magyar vaisnavák az ő irányítása alatt szervezték tevékenységüket. 1979-ben az akkor még fiatal magyar vaisnava közösség néhány tagjával Szeged mellett megvásárolt egy tanyát. A cél egy olyan lelki központ létrehozása volt, ahol az emberek harmóniában élhetnek a természettel, és szabadon gyakorolhatják vallásukat. A kis közösség szépen működött, s az évek alatt természetes módon egyre gyarapodott is. Sokezer ember fordult meg itt azóta, és tapasztalta meg a hely különleges atmoszféráját. A több ezer éves filozófia ősi bölcsességét, a füstölők egzotikus illatát, az indiai vegetáriánus konyha ízeit, és a házigazdák kedves vendéglátását.

Mesterünk 1985-ben a vaisnava szerzetesrendbe lépett, szerzetesi neve Bhakti_Abhaj_Naraján_Szvámi lett. 1993-ban bekövetkezett haláláig számos tanítványt fogadott el. Lefordította magyarra és kiadta a Bhagavad Gítát, és több más vaisnava könyvet. Két folyóiratot is útjára indított. A Kagylókürt egy országosan terjesztett kulturális folyóirat, a Gangesz pedig a vaisnava filozófiát mutatja be. Mindkét kiadvány a mai napig is létezik. Utolsó éveiben a pécsi JPTE filozófia tanszékén vaisnava filozófiát és szanszkrit nyelvet tanított.
Jelenleg számos nagyvárosban működnek központok, ahol a vaisnavák és barátaik találkozhatnak. A közösség életének eddigi egyik legnagyobb eseménye azonban a nandafalvi anyatemplom építése volt. A vaisnavizmus 25 éves magyarországi múltjával ha szerényen is, de gyökeret eresztett hazánkban.

Vaisnava Hindu templom az Alföldön

A Balástyától öt kilométerre épült templom érdekessége, hogy ötvözi a hagyományos alföldi építészet elemeit az indiai építészet stílusjegyeivel, szimbolikusan fejezve ki ezzel e földrajzilag távoli kultúrák békés egymás mellett élését.
Közel húsz éve él egy kis hindu közösség Balástya mellett az alföldi tanyavilágban. Magját jelenleg nyolc család alkotja. Minden család önfenntartó, saját háza és földje van. A tanyák egy-két kilométerre vannak egymástól. A hétköznapok munkával telnek, de hétvégenként és az ünnepnapokon a közösség összegyűlik. A hindu istentisztelet a keresztény szertartásokhoz hasonlóan éneklésből és prédikációból áll, miközben a hindu papok hagyományos indiai ruhát viselnek.

A templom már működik, de a belsőépítészeti munkálatok, és a külső díszítések egy része még hátravan. Az épület köré tájbaillő növényekből parkosítást terveztünk. Fel szeretnénk újítani régi közösségi házunkat, és egy vendégház építését is tervbe vettük. Védikus szabadegyetemet és nyári táborokat akarunk indítani, amelyek olyan témák köré szerveződnének, mint a természetes életmód, jóga, környezetvédelem.

Nagyon kevés hindu templom található Európában. Reményeink szerint a balástyai vaisnava hindu templom mind építészeti értékei, mind rendezvényei révén hozzájárul majd a térség kulturális vonzerejének növeléséhez.