Srila B.A. Paramadvaiti Maharádzs leckéje
2004. május 30, Nirdzsala Ekadaszi napján

A közöny a szeretet ellensége. Valahogy el kell érnünk, hogy hálásak legyünk. Ez az első lépés. Aztán részvétet éreztek azok iránt, akik semmit sem tudnak az örök lélekről és a lelki dimenzióról. Ha közönyös vagy azokkal szemben, akik segítenek, vagy akik a múltban segítettek nekünk, a mi egónk valóban nagy szerencsétlenség. Azt mondanánk, materialista befolyás. És ha közönyösek vagytok mások szenvedésével és tudatlanságával szemben, akkor nem becsülitek többé a nektárt, amit kaptatok, és ami megmentett az elromlott élettől. Valójában a gyakorláson és a prédikáláson múlik a lelki életetek vagy halálotok. Srila Prabhupada ezért küldött ki bennünket prédikálni a templomból, már az első napon.

Néhányan meglepődnek. Vrndávanban is hallottam egy híres prédikátort, aki azt mondta, "Először tanuljatok és gyakoroljatok 30 évig, és aztán prédikálhattok." De Srila Prabhupadának volt egy látomása: Sri Nityananda Prabhu. Kegyes volt, kegyes, és megint kegyes. Én is három hónapig voltam a templomban, amikor megtartottam az első vasárnapi leckémet. Nem volt senki más.

A prédikálás azt jelenti, elismétled, amit azoktól az emberektől hallottál, akiket szeretsz, és akikben bízol. Minek mennék bizalom nélkül bármilyen irányba? Ha találkozom egy csodálatos személlyel, aki megválaszolja a legfontosabb kérdéseimet, és nagyon boldoggá tesz, ne beszéljek erről másoknak? Srila Prabhupada azt mondta, a prédikálás ad nekem életet. Amikor prédikálunk, megerősítjük a saját meggyőződésünket is. Mások azt mondják, csak a tökéletes önmegvalósítás után segíthetsz igazán másoknak. De Srila Prabhupada azt mondja nekünk, akkor cselekszünk tökéletesen, ha követjük Sri Guru parancsát. Így mi Vrndában azoknak az utasításoknak a nyomdokában járunk, amelyeket én a Gurudevámtól kaptam.