Példa a vadludakról…

A vadludak kötelékben repülnek. Ez a v–alak csoportrepülési forma, könnyebben birkózik meg az aerodinamika adott nehézségeivel. Másszóval, a nagy távolságok átrepüléséhez ilyen komoly összefogásra van szükség. Nekünk vaisnaváknak követnünk kell ezt az egyszerű, bárki számára érthető példát. Az egyén egymagában az önámításra hajlamos egóval bárhogy is vergődne, képtelen felemelkedni, képtelen előbbre jutni a lelki fejlődés síkján. Emiatt jó, ha minél gyakrabban megtaláljuk az egymás felé vezető egyetlen lépést, az együttműködés harmóniáját, mert akkor együtt nagyobb reménnyel vághatunk neki a legnagyobb útnak is, s nagyobb a valószínűsége annak, hogy képesek leszünk nagy távolságokat átrepülni, ha összefogunk. Közösségben az erő. Az egyén bármikor megteheti, hogy önállóan is próbálkozon, de abból csak egyhelyben topogó önkínzó tánc lesz és nem haladás. Ez a legutóbbi Nandafalvi méla is amiatt tudott csodálatos lenni, mert mindenki képesnek bizonyult arra, hogy egymásra mosolyogjon. Emiatt megnyilvánult közösségünkben a szeretet nyújtotta belső levitáció és ennek mindenki részese lehetett. Szeretetet meríthettem ebből a találkozóból még én is, aki aztán nem túl szerencsés, haszontalan szolga.

Balarama Prakash das Adhy kari

tovább >>